A HÉT LEÍRÁSA: A Lehman Brothers bukása és a befogadó önfoglalkoztatás

Anonim

Susan Woodward a Sand Hill Econometrics-ről nemrég elmondta, hogy az elmúlt pár évben a magukban dolgozók számának csökkenése rosszabb volt, mint amit korábban írtam le (Elveszettük a kisvállalkozások generációját?). Elmagyarázta, hogy a beépített önálló vállalkozók száma 16 százalékkal csökkent a 2008 augusztusától 2011 márciusáig tartó csúcsról, ha a Munkaügyi Statisztikai Hivatal adatait a szezonális adatokhoz igazítja. A korrekció után megállapítja, hogy 948 000 önálló vállalkozói vezetője eltűnt a gazdaságból.

$config[code] not found

Érdekes módon Woodward adatai azt mutatják, hogy a befogadó önfoglalkoztatás csökkenése nagyon eltérően kezdődött, mint a nem önálló vállalkozói tevékenység csökkenése. A vállalati önálló vállalkozói tevékenység 2006 decemberében elérte a legmagasabb szintet, ugyanakkor ugyanakkor a tartós fogyasztási cikkek fogyasztása elkezdett csökkenni azokon a helyeken, ahol a háztartások erősen tőkeáttételűek voltak. Ezzel ellentétben, amint az alábbi ábra is mutatja, a beépített önfoglalkoztatás 2008 augusztusában elérte a csúcspontját, közvetlenül a Lehman Brothers előtt.

Így a beépített önfoglalkoztatás egy év háromnegyede után nőtt, miután a Gazdasági Kutatási Iroda szerint a nagy recesszió folyamatban van, és az egy évtizedben tovább folytatódott a csökkenés, mivel az NBER szerint a nagy recesszió véget ért. Más gazdasági mutatókkal ellentétben az önálló vállalkozók száma még nem áll helyre.

Kattintson a nagyobb kép megtekintéséhez

Beépített önfoglalkoztatás, szezonálisan igazított, 2004-2011

1