A karrier egyik legfontosabb vonása az a törekvés és akarat, hogy folytatódjanak és kitűnjenek benne. Azt állíthatjuk, hogy bizonyos személyes tulajdonságok többé-kevésbé értékesek a tudós számára, de minden ilyen lista mindig szubjektív lesz. A legjobb, amit tehetünk, hogy megismerjék a különböző tudományágakban a készségek és a környezet közösségeit, és meghatározzák, milyen tulajdonságokkal rendelkeznek a legjobban ezek a készségek és a környezet.
$config[code] not foundKíváncsiság
A tudományos módszer kérdéseket, spekulációkat, megfigyeléseket és következtetéseket készít; a legtöbb tudományos területen valamilyen formában alkalmazott módszer. Ebből a célból a természetesen kíváncsi tudósok előnyt élveznek, mivel bizonyos értelemben a tudományos módszert alkalmazzák arra, amit látnak, és keveset követnek. Akár egy teleszkóp mögött álló csillagász, akár egy biológus a területen, a megfigyelésekkel kapcsolatos kérdésekre való hajlandóság csak tudományos célokat szolgálhat, különösen akkor, ha a kérdések további kérdéseket vetnek fel, és új vizsgálati lehetőségeket nyitnak meg.
Érvelés
Az analitikus elme minden fegyelem tudósának áldás. A tudósok gyakran nagy mennyiségű összegyűjtött adattal dolgoznak, és különösen olyan területeken, mint a fizika és a légköri tudományok, rendszeresen komplex matematikai egyenletekkel kell küzdeniük. A tudós számára elengedhetetlen az adatok pontos korrelációjának képessége, ésszerű következtetések levonása és a számítások hibáinak elkerülése. A bizonytalan tudományokon alapuló pontatlanságok vagy megállapítások messzemenő következményekkel járhatnak, különösen azok között, akik az adatok és számítások alapján, például a meteorológusok és a csillagászok alapján megjósolhatják a várható eredményeket.
Interperszonális készségek
A legtöbb tudós legalább az idő részeként csapatként dolgozik, így a sikerhez szükséges együttműködést és interperszonális készségeket. Egyes tudósok, mint például a meteorológusok és az állattenyésztők, gyakori okuk van arra, hogy kölcsönhatásba lépjenek a nyilvánossággal, így még nagyobb prioritást kapnak a kommunikációs készségek. Az együttműködés, a hatékony kommunikáció és az a képesség, hogy másokkal közös cél érdekében dolgozzunk, olyan tulajdonságokat tartalmaz, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a tudósok megosszák egymást. Enélkül a nagy projektek és a tudományágak közötti megosztott adatok közötti kapcsolat sokkal nehezebbé válik.
kreativitás
A kreativitást nem mindig tekintik a tudós igényeinek, hanem fontosságát nem szabad alábecsülni. A tudósok célja, hogy nagyon nagy és összetett problémákkal szembesüljenek, és kreatív elgondolást igényel a megoldások összegyűjtése az összegyűjtött adatokból, a kutatásból és a kísérletezésből. Ez sokféle formát ölthet: az emberek számára, hogy békésen együtt éljenek egy veszélyeztetett élőhelygel; intuitív ugrás az új térbeli anomália jelentőségének megértésében; egy új módszer alkalmazása az alulhasznált kémiai anyag felhasználására; vagy sok más, a dobozon kívüli megoldások, amelyeket a tudósok az évszázadok során hoztak létre. Nehéz megmérni vagy számszerűsíteni ezt a fajta inspirációt, de amikor ez megjelenik, ez a tudós egyik legértékesebb tulajdonsága.